Minden esetben, amikor történelmi városokról beszélgetünk, szóba kerül Eger, ez a Heves megyei kis ékszerdoboz. Különleges élmény azok számára, akik ide látogatnak, hiszen lenyűgöz mindenkit, a város és a természeti környezete egyaránt. Személy szerint oldalakat tudnék írni róla, mert itt töltöttem a főiskolás éveimet, és minden nap ennek a városnak az utcáit róttam, legtöbbször biciklivel vagy gyalogosan. Ezért is vállaltam, hogy bemutatom Nektek, és egyúttal örömmel hirdetjük, hogy a tábor egyik napján ide is ellátogatunk majd. Igyekszem Benneteket szépen sorra végigvezetni a város legfontosabb nevezetességein, helyszínein, bár bizonyára sokan jártatok már itt, és sok érdekességet tudtok.
Egri Főszékesegyház
Amennyiben busszal érkezünk meg a városba, a pályaudvarra bekanyarodva a szemünk elé tárul Magyarország második legnagyobb bazilikája. Igazi történelmi utazáson vehetünk részt, ha megismerjük a történetét. Biztosan hallottatok már róla, hogy ezekben az években teljes pompájában megújul, így lehetséges, hogy amikor megérkezünk, jó néhány helyen még állványokba ütközünk.
Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy az egyházmegyét Szent István királyunk alapította. Nem sokkal ezután kezdték el építeni az épületet, amelyet az évtizedek során többször leromboltak és az 1552-es híres egri csata után a kanonokok, a mai bazilika helyén álló Szent Mihály templomba költöztek, amely 1580-ban megkapta a székesegyház titulusát. Ekkor választották meg Szent János evangélistát az egyházmegye fővédőszentjének. A ma látható bazilika első terveit Pyrker János László érsek felkérése által, a korszak nagy építészének, Hild Józsefnek köszönhetjük.
Líceum (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – A épület)
Ahogyan kilépünk az impozáns bazilika épületéből, szemben Eger újabb gyöngyszemét pillanthatjuk meg. Mennyi-mennyi élmény köt ide, hiszen számtalan órát töltöttem ennek az épületnek a falai között. Egy regényt tudnék írni szintén, de inkább rövidre zárom soraimat.
Eszterházy Károly püspök 1763-ban mutatta be Bécsben az uralkodónak az egyetem építészeti terveit és az oktatás pontos programját. Az akkori uralkodó, Mária Terézia ezt a tervezetet nem támogatta, de a püspök nem adta fel álmainak megvalósítását. Két évre rá ennek ellenére elkezdte az építkezést, és 1785-ben átadták az egyetem jelenleg is látható főépületét. Eszterházy püspök már nem érhette meg, hogy a Líceumban megszilárdult az elemi, valamint a bölcsészeti, a jogi és a teológiai oktatás. Az egri iskolákat az 1827-ben felszentelt Pyrker János László érsek újította meg, aki 1828-ban magyar nyelvű tanítóképző intézetet alapított, amely szakképzett kántortanítókat biztosított az Egri Főegyházmegye számára. Az intézetet 1852-ben a Líceumba helyezték és 1948-ig érseki tanítóképzőként működött a gyakorlati tanítást szolgáló elemi iskolával. Pyrker érsek támogatta egy ipari rajziskola működését is, amely a kézműveseknek adott magasabb színvonalú szakmai ismereteket. Egy kicsit ugorva a történelemben, az 1900-as évek végén, a képzésfejlesztés eredményeképpen az Egri Tanárképző Főiskola szélesebb kínálatú, általános főiskolává vált. Az lett a cél, hogy az oktatás minőségének emelésével európai színvonalú, hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó, értékes diplomákat adjon ki. 2016. július 1-jén vált valóra Eszterházy Károly püspök 250 éves álmának egy része, amikor egyetemmé vált az egri főiskola a gyöngyösi, a jászberényi és sárospataki főiskolák összevonásával. 2021. augusztus 1-jén újabb történelmi nap következett: ezen a napon az intézmény fenntartója az Egri Főegyházmegye lett, új neve pedig Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. Mit is érdemes megtekinteni, ha ellátogattok ide? Elsősorban kiemelném az Európában is egyedülálló varázslatos főegyházmegyei levéltárat, a csodálatos barokk termet és természetesen a varázstoronyban lévő csillagvizsgálót is, ahol számtalan programlehetőséggel várnak benneteket az egyetem tanárai, diákjai és munkatársai.
Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony templom (Ferences templom vagy köznyelven Barátok temploma)
A Líceum épületével szinte közvetlen szomszédságban, a városi könyvtár felé haladva beléphetünk egy kicsit imádkozni, elcsendesedni, a köznyelven Barátok templomaként ismert ferences templomba, amelyet szintén az elmúlt években újítottak fel, így ne lepődj meg, ha régen jártál ott, és már nem egy sárga színű templomot látsz. Ne aggódj, nem tévedtél el.
Érsekkert
A templomtól jobbra fordulva a Főiskola B épülete mellett elhaladva már megpillantjuk Eger legnagyobb parkját, amelyet a helyiek a „Város tüdejének” is szokták hívni. Korábban egy természetes erdő volt a helyén, amit az Érsekség saját céljára körbekerített és vadászterületként használt. Kapui 1919-ben nyíltak meg a város lakossága előtt – ezen kapuk közül kettő mindmáig látható a park északi és nyugati oldalán, a kovácsoltvas remekművek Fazola Henrik nevéhez köthető. A kertet keletről az Eger-patak szegélyezi, ha szerencsénk van, vadkacsa családokat láthatunk benne úszkálni. A francia kertépítészet jegyeit magán viselő park közepén díszes szökőkút látható, évszaknak megfelelően változó virágköltemények gyűrűjében. Ez a szökőkút egy pontos másolat, az eredeti változat a közeli Dr. Bárány István Sportuszoda udvarán állt.
A park északnyugati sarkában egy kis tavat találunk, rajta egy kőhíddal. A tisztás a helyiek kedvence, hozzunk magunkkal egy plédet és üljünk ki a partjára! A tó mögötti Múzsák ligetében két nagy írónk, Gárdonyi Géza és Bródy Sándor szobra látható.
Egri vár
Az egri vár története összefonódik a kereszténység elterjedésével, ugyanis az I. István király által alapított egri püspökség székesegyháza vélhetően a várdombon állt. Ez az épület azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy a tatárjárásnak ellenálljon. IV. Béla az ország védelmének újraszervezésekor, 1248-ban engedélyt adott az egri püspöknek a várépítésre. Ennek nyomán kiépült egy klasszikus középkori vár, melyet folyamatosan fejlesztettek. Legteljesebb formáját a híres egri győzelem után érte el, amikor olasz építészek tervei alapján korszerűsítették az erődítményt.
A vár középpontjában a székesegyház épülete állt. Tőle északnyugatra a püspöki palota és az azt védő Föld-bástya és Tömlöc-bástya magasodott. Északon pedig a Sándor-bástya védte a várat. A székesegyházzal szemközt, nyugati irányban épült fel a Dobó-palota és közvetlenül a várfal mellett kaptak helyet a lakóépületek. A várat a nyugat felől érkező ellenségtől a Dobó-bástya védte. Délről több ágyúdomb és a Varkoch-kaputorony nyújtott védelmet. Keleti irányban egy Szentély-bástya állt, előtte pedig várárok húzódott, melyen híd ívelt át. Nagy vonalakban ezen épületek rekonstrukciói láthatóak a mai egri vár területén.
A várat több irányból is megközelíthetjük. Főbejárata délről a Varkoch-kapun keresztül vezet a belsővárba. Aki autóval érkezik, számítania kell rá, hogy a vár a belvárosban van, így a közelben nincs parkoló. Párszáz méterre déli irányban, a buszpályaudvar közelében több fizetős parkoló is található. Aki pedig nem szeretne fizetni, keleti irányban a vasút túloldalán találhat magának helyet a kis utcákban. A várat észak-kelet-déli oldalán körbe lehet sétálni a Várfalsétányon. A kört teljessé teheti nyugati irányban a Bástya utcán való séta. Ez esetben át kell kelni azalatt a vasút alatt, mely leválasztja a várról a Zárkándy-bástyát.
Minaret
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni. A minaret a XVII. századi török építészet ma is álló legészakibb emléke. A müezzin – a minaret teraszáról – naponta ötször hívta imára az igazhitűeket.
Dobó István tér
Jó időben a Dobó István tér tele van élettel és pezsgéssel: ez a fiatalok egyik kedvenc közösségi helye, ahol a kisebbek játszanak, a biciklisek és gördeszkások akrobatikus mutatványokkal múlatják az időt, a szerelmes párok pedig egymás társaságát keresve pihennek az árnyas padokon.
A teret Eger szívének is nevezhetjük, hiszen valóban ez a város központja: minden fontosabb nevezetesség könnyen, pár perces sétával elérhető innen.
A tér elején található szökőkút igazi frissülést ad a nyári melegben. Középen láthatjuk a város egyik legmeghatározóbb történelmi momentumát ábrázoló szoborcsoportot. A 19. század végén a helyi lakosok szerettek volna emléket állítani a hős várkapitánynak, Dobó Istvánnak. A feladatra Stróbl Alajos szobrász vállalkozott, az ünnepélyes átadásra 1907. augusztus 18-án került sor. A szoborcsoport központi eleme a kardját az ég felé emelő Dobó István, jobbján egy egri vitézzel, másik oldalán pedig a törökre követ hajító nő ikonikus alakjával.
A hátteret az Egri vár uralja, a szobor mögötti bástyát Kovácsok tornyának hívják. Délről a Minorita templom és a Városháza épületei szegélyezik a teret, mindkettő megér egy közelebbi látogatást is, hiszen gyönyörűek!
Az északi oldalon egy érdekes áruházat láthatunk. A Centrum 1974-ben épült, az ekkor divatos nyugati nagyáruházak mintájára. Emeletére mozgólépcső vezet, ami az első ilyen szerkezet volt Egerben! Ma is használhatjuk még, és éppen úgy, ahogyan megépült: csak egy darab van belőle, ami az emeletre feljutásban segít, a földszintre nem visz le, így mindenkinek marad a lépcsőzés. Az áruház külseje még egy másik kor ízlését tükrözi, de ha alaposabban megvizsgáljuk a részleteit, láthatjuk, hogy építészetileg egy igazán különleges és értékes ház készült el 1974-ben.
Érdemes kiülni a Dobó István tér egy teraszára, és csak figyelni, ahogy nyüzsög körülöttünk a város!
Egri Érseki Palota
Az impozáns, barokk stílusban készült Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont 2016. februárjában nyitotta meg kapuit a kedves látogatók előtt, ahol különleges egyházművészeti kiállítás látható.
A kiállításon a püspökök, érsekek életének mindennapjaiba tekinthetünk bele. Az egyházszervezői tevékenységeken túl különböző építészeti megbízásokat adtak, és a képzőművészeteket is támogatták az évszázadok során. Ezeknek tanújeleit fedezhetjük fel a tárlaton. A szentmiséhez vagy ünnepekhez kapcsolódó tárgyak összetett vezetői szerepük egy másik oldalát mutatják be. Arra is különleges hangsúlyt fektettünk, hogy a magánélet és a magánáhítat, az imádság tereit is megmutassuk a látogatóknak – ezzel is közelebbivé hozva Krisztus követőinek életét, amivel reményeink szerint mindenkihez szólni tudunk, így hirdetve Isten országát.
Szépasszony-völgy
Egerben számos nevezetesség, kulturális program fogad majd Titeket, hosszú sétákat tehettek a belvárosában, a fürdők gyógyító hatását élvezhetitek, vagy rendezvények színes kavalkádján vehettek részt. A kellemesen eltöltött nap végén pedig irány a Szépasszony-völgy!
Látogassatok el az egri borvidék leghíresebb helyére, a Szépasszony-völgybe, ahol a boros pincék mindig szívesen látnak egy pohár finom borra, ahol muzsikaszó mellett beszélgethettek barátaitokkal, családjaitokkal. Szabadtéri programok, borkóstolás, finom ételek, hangulatos esték várnak Rátok!